A Magyar Természetjáró Szövetség elindította Magyarország első online térképes útikalauz szolgáltatását, a Természetjáró túravezető alkalmazást. Az applikáció az Európában jól ismert, német fejlesztésű Outdooractive programja alapján készült, amely magyar nyelven, hazai útvonalakkal, információkkal és különböző tartalmakkal érhető el.

Az ingyenes alkalmazás mind a hazai alkalmi kirándulókat és gyakorlott túrázókat segíti a szabadidejük élvezetes eltöltésében.

 A városi autós közlekedés áldozatai előnyben részesítik a Waze alkalmazást, köszönhetően a valós idejű forgalmi adatoknak, illetve az évek alatt felépült közösségének. A Google Maps kicsit hátrányba is került a konkurenciához képest, a hamarosan érkező frissítésben látszólag a két szoftver közti szakadékot próbálják csökkenteni. Bekerül például egy új, Commute elnevezésű menüpont, amelyben a már említett programhoz hasonlóan élő forgalmi információk alapján, az esetleges baleseteket, útlezárásokat és tereléseket figyelembe véve kapunk alternatív útvonalakat, amikkel elkerülhetjük a dugóban ácsorgást.

 Családi ebédek, társasági rendezvények helyszínének kiválasztásához könnyen megosztható gyorslistát készíthetünk a programmal.

A családi ebédek, baráti vacsorák sokszor rémesek tudnak lenni. Nem csak azért, mert a rokonaink és barátaink néha az idegeinkre mennek, hanem mert az előkészítés, az esemény megszervezése is idegőrlő feladat.

A Google Térkép (Google Maps) most egy megosztható étterem-, bár- és klublistával segíti a munhelyi rendezvény, családi vacsora vagy legénybúcsú számára legmegfelelőbb helyszín kiválasztását. 

Az új szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a szóba jöhető helyekről listát készítsünk, és azt megosszuk bármelyik csevegő platformon.

A kullancs tavasszal, csapadékos időben és nyár végén, kora ősszel jelenik meg. A telet gyökerekben, farakásokban vészeli át. Az 1-1,5 méter magas bokrokon, aljnövényzeten ül, és várja, hogy megérkezzen az a meleg vérű állat vagy ember, aminek a vérét szívhatja.

Ugyanakkor csökkent a fővárosi félrelépők száma, továbbra is magasan az országos átlag felett van. Az elmúlt években leginkább Kecskeméten, Győrben, Székesfehérvárott és környékükön nőtt meg leginkább a félrelépni vágyók száma.

Egy valami viszont nem változott: ahogy az elmúlt években, 2018-ban is hétfőn a legmagasabb a hűtlenkedési kedv, amit az alapján állít a kutatás, hogy rendszerint a hét első napján tetőzik a forgalom az oldalon.

 A megoldás természetesen nem követte automatikusan a mozgásunkat, de egész jól pótolta a térképeket.

A különböző okostelefonos térképszoftverek, illetve a dedikált GPS-készülékek nélkül ma a legtöbben már nem tudnának elképzelni egy nyaralást, vagy akár egy rövidebb autóutat sem, a kétezres években elterjedt kütyük története azonban egészen a hetvenes évek hajnaláig nyúlik vissza.

Az USA Védelmi Minisztériuma ugyanis ekkor küldte Föld körüli pályára a huszonnégy Navstar műholdját, melyek naponta kétszer kerülik meg a bolygót.

 Idén is elkészült Magyarország boldogságtérképe, amelyből kiderül, melyik városunkban érzik a legjobban magukat az emberek. És azt is megvallottuk, hogy vagyunk mostanság.

A World Happiness Report éves jelentései szerint annak ellenére, hogy hazánk továbbra sem a legkedvezőbb helyet foglalja el a világ országait a lakosok boldogságszintje alapján rangsoroló listán, a trend azt mutatja, hogy évről évre emelkedik a mért boldogság szintje Magyarországon.

 Svéd kutatók elkészítették az agyi vérereket és az úgynevezett vér-agy gátat alkotó sejtek részletes molekuláris atlaszát, amely új információkkal segíti az agy különböző betegségeinek kutatását.

Az agyi érrendszer betegségei a leggyakoribb halálokok közé tartoznak a nyugati világban, ám a kutatóknak még mindig csak korlátozott ismereteik vannak az agyi vérerekről - írta a medicalxpress.com. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a térkép új információkkal szolgál a sejtek és a vér-agy gát működéséről, továbbá arról, hogy milyen típusú sejtek játszanak szerepet az egyes agyi betegségekben.

 A gazdagok még gazdagabbak lettek, a szegények még jobban leszakadtak – derül ki a GKI térképéről.

Egy átlagos magyar településen 1,2 millió forint az egy főre jutó vásárlóerő – derül ki a GKI Gazdaságkutató számításaiból. A GKI a 2009-2016-os évekre becsülte meg a vásárlóerőt, vagyis az egy év alatt elkölthető teljes jövedelmet. Ehhez a NAV és a KSH megfelelő adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások stb.) használták fel.