Talán télen valamivel jobb hazánk levegője, de az őszi nedves, párás napok bizony erősen megfogják a káros gázokat. Az ilyen napokon érdemesebb valami benti elfoglaltságot, a gyerekeknek programot kitalálni. A levegő szennyezettségét magunk is figyelemmel kísérhetjük a Légszennyezettségi Térképen, aminek adatait óránként frissítik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mérőállomásai segítségével.

Nem árt az óvatosság ilyen szennyezett világban!

Szakértők úgy vélik, az üzenetet még nem fejtették meg A mintegy 14 000 éves, maroknyi méretű, 17 centiméter széles, 12 centiméter magas és mindössze 2,5 centiméter vastag kőlapot az észak-spanyolországi Abauntz-barlangban találták meg a Zaragoza Egyetem régészei még 1993-ban. A kövecske mindkét oldalán látható karcolásokat 16 évig értelmezték, mire most kijelentették, egy 14 ezer éves térképet találtak.

Az ábrát a kutatók számítógépes eljárásokkal tették jobban láthatóvá, mire kiderítették, hogy a környék vázlatos térképét vésték a kőbe: hegyeket, kanyargó folyót, és az ott élő jellegzetes állatokat, jól felismerhetően például néhány kőszáli kecskét és egy szarvast.

Az Országos Kék-túra nemcsak hazánk, de Európa első hosszútávú turistaútja is. 1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el az, akkor még 910km-es, út dr. Cholnoky Jenő - a Magyar Turista Egyesület elnöke - kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25.

Úgy látszik valahára volt, aki a fejéhez kapott, hogy ha már egyszer korunk egyik nagy vívmánya, a google, segítheti a közegészségügyet is, miért ne tenné!?

Kidolgozták az influenza terjedésének figyelő-rendszerét - igaz hazánkban még nem -, így már például Amerikában térképen követhetjük az internet segítségével az influenza terjedésének irányát és mértékét!

Jó lenne ez itthon is! Hahó!

Itt megleshetitek az újítást!

Nagyon nehéz megállapítani, mikor kezdte az ember használni a világfőtájakat a tájékozódásban. Már a Bibliában is találunk a négy világfőtájról szóló emlékezeteket, Ésaiás 43., 5. könyvében és Lukács 13., 29. könyvében.

Kr.e. lV. sz-ban, vagyis Arisztotelész korában a görögök olyan szélrózsákat alkottak, amelyeken a mellék világtájakat (ÉK, DK, DNy, ÉNy) is jelölték. A mai használatos iránytűkön ezt a nyolc irányt egyértelműen, rövidítve jelzik:

Észak - É
Dél - D
Kelet - K
Nyugat - Ny
Északnyugat - ÉNy
Északkelet - ÉK
élnyugat - DNy
Délkelet - DK

Három fajta iránytűvel találkozhatunk a mindennapi életben:

Igencsak meglepődtek a világ vezető tudósai és régészei, amikor a bosnyák származású amerikai régész, Semir Osmanagic azzal a megdöbbentő felvetéssel állt elő, hogy a legősibb bosnyák város, Visocica hegyei piramisokat rejtenek. Közülük a legnagyobb a Nap piramis, amely 220 méter magas.

Így az eddigi legnagyobbnak hitt Kheopsz-piramist is felülmúlja. Korát több tízezer évesre becsülik. Ráadásul alagútrendszerében magyar rovásírásra bukkantak a régészek.

A vizitúrásoknak kedvezünk most a következő linkkel: túraútvonalak térképeit találjátok itt meg, reméljük, segít majd a kirándulások alkalmával!

http://www.freeweb.hu/viziterkep/vizi.htm

2008 augusztusában lett kész az a digitáli térképtár, mely azóta egyszerűbb, gyorsabb hozzáférést biztosít a térképeinkhez. A tudásbázis folyamatosan bővül.

A digitális térképtárban a háttér adatok kezelése számítógépen történik.
Számítógép végzi az adatgyűjtést és vizsgálati adminisztrációt.

A megalakulásnak három lépcsője volt:

1. a kijelölt térképeket, anyagokat bérmunka keretein belül szkennelték

2. leíró adatokat gyűjtöttek és rendeztek össze a körzeti földhivatalok segítségével

3.

Jó időtöltés a hétvégére: Múzeum, múzeum, múzeum!

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeuma 1981-től látogat­ható az MH Térképész Szolgálat épületében. A gazdag gyűjtemény átfogó képet ad a világhírű magyar katonai térképészet történe­téről, a Katonai Felmérésektől egészen napjainkig. Érdekes­ségnek számít a ma már kuriózumként látható topográfus emlékszobra és a légifényképészeti gyűjtemény.