Igencsak meglepődtek a világ vezető tudósai és régészei, amikor a bosnyák származású amerikai régész, Semir Osmanagic azzal a megdöbbentő felvetéssel állt elő, hogy a legősibb bosnyák város, Visocica hegyei piramisokat rejtenek. Közülük a legnagyobb a Nap piramis, amely 220 méter magas.

Így az eddigi legnagyobbnak hitt Kheopsz-piramist is felülmúlja. Korát több tízezer évesre becsülik. Ráadásul alagútrendszerében magyar rovásírásra bukkantak a régészek.

Igencsak meglepődtek a világ vezető tudósai és régészei, amikor a bosnyák származású amerikai régész, Semir Osmanagic azzal a megdöbbentő felvetéssel állt elő, hogy a legősibb bosnyák város, Visocica hegyei piramisokat rejtenek. Közülük a legnagyobb a Nap piramis, amely 220 méter magas, így az eddigi legnagyobbnak hitt Kheopsz-piramist is felülmúlja.. Korát több tízezer évesre becsülik. Ráadásul alagútrendszerében magyar rovásírásra bukkantak a régészek.

Ha piramisok kerülnek szóba, Egyiptom jut eszünkbe, pedig világszerte több tízezer ilyen jellegű építmény található. Semir Osmanagic ezek nagy részét bejárta, ám a világot megrengető felfedezésre szülőföldjén bukkant.

Szarajevótól 25 kilométerre fekszik Visokó városa, ahol a kutatónak feltűnt a hegyek különleges formája. Kiderült: a hegy szívében egy hatalmas kőtömbökből készült lépcsőzetes piramis bújik meg.

- Korábban talán azért nem fedezte fel senki a létezését, mert vastag föld és erdő borította - mondta a Borsnak magyarországi látogatásán Semir Osmanagic.

- A piramis sarkcsillagi tájolású, pont úgy, mint Kheopsz fáraóé Egyiptomban. A hőkamera kimutatta, hogy gyorsabban elnyeli a hőt, mint a környező hegyek, ez arra utal, hogy üreges. Egy föld alatti alagútrendszer bejáratára is rábukkantunk. A hegyek alatt öt piramis rejtőzik, ezeket a kutató el is keresztelte: a legnagyobb a Nap, amely 220 méter magas, ezt követi a 190 méteres Hold, aztán a Sárkány, a Föld temploma és a Szerelem piramisa. Tovább borzolta a kedélyeket, hogy a Nap, a Hold és a Sárkány piramis tökéletes háromszöget zár be, oldalaik pontosan két kilométeresek. Az alattuk futó alagútrendszer mind az öt piramist összeköti. Osmanagic a terepmunkálatok során emberi maradványokat nem talált, csupán néhány tárgyat: kőkereket, amulettet és öntőformát. Előkerült egy olyan bizonyíték is, ami átírhatja az emberiség történelmét.

- Egy fadarab ágyazódott be a kőtömbök közé, amit több ország tudósai megvizsgáltak, és arra a döbbenetes eredményre jutottak, hogy minimum 30 ezer éve egy árvíz öntötte el a környéket, és az alagútnak már akkor ott kellett lennie. Az iskolában azt tanítják, hogy akkoriban csak primitív népek éltek a Földön, de azok nem képesek egy ilyen tökéletes építményt megalkotni - magyarázza a tudós. A Nap piramis több kilométeres alagútjában egy háromtonnás kőtömbön furcsa írásjelekre bukkantak. Szakács Gábor kutató a magyar rovásírásra ismert. - A homokköveken a Tordos- Vinca műveltség rovásjelei találhatók, aminek 39 írásjeléből több mint húszat megtaláltunk a két piramisban. Például a korong jobb alsó sarkában megfeszített íjra helyezett nyílvessző van, ami egy összerótt D és N vagy NY betű. Ezt a több ezer éves írást csak a magyarok használták - állítja a régész.

Semir Osmanagicot sokan támadják, számos geológus azt állítja, hogy ezek a képződmények természetes úton alakultak ki. Ő azonban tovább folytatja a piramisok rejtélyének megfejtését.

Forrás: borsonline-szentkoronaradio