Ökoszisztéma-térkép segíti mostantól a természetvédelmet és ökológiai kutatásokat, egy újonnan született térinformatikai adatbázis alapján ugyanis részletesen vizsgálhatóvá válik, hogy milyen élőhelyre van szüksége az egyes fajoknak és milyen szolgáltatásokat nyújt a természet az emberiség számára

November 11-én nyilvánosan elérhetővé és letölthetővé  vált a "Magyarország Ökoszisztéma alaptérképe" nevet viselő térinformatikai adatbázis. A raszteres folttérkép olyan térbeli egységek megjelenítésére szolgál, amelyeken belül az élővilág, illetve az élőhely jellege hasonló, azaz ökoszisztémákat alkotnak. A 2015-ös állapotot mutató térkép készítése 2017-ben kezdődött, és 2019 júniusára fejeződött be uniós pályázati forrás segítségével - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) közleményéből.

Az "ökoszisztéma-térkép" megnevezés részben a nemzetközi elnevezéshez igazodik, részben azt célozza, hogy a térképet megkülönböztesse a hagyományos módon, terepi felvételezéssel készült élőhelytérképektől. Utóbbiak általában finom térléptékben készülnek, és nagy szerepet játszanak például a természetvédelmi munka során, azonban az elkészítés erőforrásigénye miatt jellemzően kisebb területeket fednek csak le.

A most közzétett térkép készítésénél viszont fontos szempont volt, hogy az ország teljes területét lefedje (beleértve a mesterséges felszíneket és az agrárterületeket is) és amennyiben szükséges, rendszeres időközönként aktualizálható legyen, ezért terepi felvételezés nem jöhetett szóba. Így a térkép már létező, egyéb célokra létrehozott, és folyamatosan frissülő adatbázisokra alapozva készült el. Már korábban is léteztek hasonló térképek, adatbázisok, pl. az európai felszínborítási térkép (Corine Land Cover), amelyet a kutatásban és a tervezésben is sokoldalúan használnak, de az új térkép mind térben, mind a megjeleníthető kategóriáit tekintve lényegesen részletesebb ezeknél.

Az eddigi visszajelzések alapján a térkép jól használható kutatástervezéshez (pl. mintaterületek kiválasztása), konkrét kutatási kérdések megválaszolásához (pl. egyes fajok élőhely-igényeinek modellezése), döntés-előkészítési folyamatokban, valamint a gyakorlati életben is (pl. vizekkel kapcsolatos kockázatok felmérése során). Ez szolgáltatja alapját a természet által számunkra nyújtott szolgáltatások értékelésének és térképezésének is - írja az Ökológiai Kutatóközpont.

Forrás:https://www.napi.hu/